– Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget! – dudorászta Matyi.
– El vagy tévedve, kisunokám – nevetett Nagymama. – Az márciusban volt. Most Pongrác, Szervác és Bonifác névnapja van.
– Ők meg kicsodák?
– A fagyosszentek. Akik a hideget hozzák zsákjukban.
Pongrác, Szervác, Bonifác megharagszik, fagyot ráz
A fagyosszentek névnapjait május 12-én, 13-án és 14-én ünnepeljük. Egyes helyeken ráadásul még hozzájuk tartozik Zsófia (május 15.) és Orbán (május 25.) is. A népi megfigyelések szerint ugyanis hiába érkezik meg áprilisban az igazi tavasz, május közepe táján az időjárás hirtelen lehűl, a hőmérséklet drasztikusan csökken. Akár szó szerint is fagyok lehetnek, ami miatt jelentős károk keletkezhetnek a mezőgazdaságban. A frissen kikelt zöldségekben, a zsenge gyümölcsfákban nagy károkat okozhat a nulla fok alatti éjszakai hőmérséklet.
Mit mond az időjós?
A fagyosszentek eljövetelének van meteorológiai magyarázata is. Ekkortájt ugyanis délen és keleten alacsony a légnyomás, északon és nyugaton viszont magas. Magyarország pont középen helyezkedik el, ahol először egy erős felmelegedés tapasztalható, majd hirtelen gyors lehűlés. Ezt a jelenséget nemcsak hazánkban, hanem Ausztriában, Németországban és Lengyelországban is megfigyelték. Már 1886-ban megjelent egy tudományos értekezés a május havi meteorológiai viszonyokról.
A tudományoson kívül van vicces népi magyarázat is a jelenségre. Úgy tartották, hogy az emberek bosszantására jönnek a fagyosszentek, mert nagyon megharagudtak rájuk. Pongrác megfagyott a subájában, Szervác belefulladt a Tiszába úgy, hogy annak még a közepén sem volt víz, Bonifácot meg a szúnyogok csipkedték agyon. Németországban „a három rideg nagyúr” vagy „jégemberek” néven emlegetik őket.
Szent élet
Mindhárman ókeresztény vértanúk voltak, a „fagyos” mártírok a IV. században éltek. Pongrác, azaz „hamar egészen kedves” már gyermekkorától nagyon segítőkész volt; ételt lopott, és foglyoknak adta azt. Hitéért és tetteiért a császár elé hurcolták, majd lefejezték. Sírja fölé később bazilikát emeltek.
Szervác püspök volt, a keresztény hitet terjesztette. Imái miatt a hunok támadása elkerülte a városát. Később mártírhalált halt. Az a legenda járta, hogy hiába hullott a hó, a sírjára mégsem esett egyetlen pihe sem. Később templomot építettek ide, ami búcsújáró hellyé vált, mert ezen a szent helyen sokan meggyógyultak.
Bonifác megbánta egy korábbi bűnét, és vértanúk holttesteinek megkeresésével akarta Istent szolgálni. Amikor megtalálta őket, szenvedései enyhítéséért és üdvözülésért imádkozott. A császár ítélete szerint felakasztották, forró szurokba tették, majd lefejeztették.
Népi megfigyelések
A nép nem áldotta a nevüket, inkább féltek tőlük. Pedig szegények egyáltalán nem tehetnek arról, hogy a kalendáriumban pont rossz időszakra esik a névnapjuk.
A földművesek nem tudnak mit tenni, mint alkalmazkodni a fagyosszentekhez. Például azokat a növényeket, amelyek érzékenyek a hidegre, csak ezen napok után ültetik ki. Emiatt kerül csak május végén szabad földbe a paradicsom, paprika, a bab- és uborkafélék. A gazdák tüzeket gyújtanak a földeken, és füstöléssel védekeznek a fagykárok ellen, nehogy a vetés és a sarjadó rügyek elpusztuljanak.
Szerző: Tóth Réka