– Juj, mi ez a rossz füstszag? – kérdezte Matyi, amikor séta közben elment mellettük két férfi, kezükben cigarettával.
– Dohányoznak – felelte Nagymama.
– Én sose fogok cigizni, pedig az osztályból már többen rágyújtottak – ígérte Zsófi.
– Bevallom, régebben cigarettáztam. De nagyanyátok azt mondta, választanom kell: vagy ő, vagy a cigi. Őt választottam.
– Lefogadom, hogy van a dohányzás ellen is világnap, ugye? – kérdezte Matyi.
A dohányzás következményei
Napjainkban az egészségtelen táplálkozás után a dohányzás járul hozzá a legtöbb halálozáshoz Európában és Magyarországon is. Hazánkban a dohányzás felelős a halálozások 21%-áért, éves szinten pedig 25 500 ember hal meg a dohányzással összefüggésbe hozható szövődmények miatt.
A dohányzás bizonyítottan fő oka többek között a tüdőrák, a perifériás érbetegségek, valamint számos daganat, agyvérzés, a szívinfarktus kialakulásának. Emellett a dohányzás az asztma, érelmeszesedés, cukorbetegség, immungyengeség és látászavarok kialakulásának kockázatát is növeli.
Évente hatmillió ember hal meg a világon dohányzás következtében, közülük körülbelül egymillióan a passzív dohányzás áldozatai. A WHO becslése szerint ez a szám tovább emelkedik majd, 2030-ra a halálesetek száma elérheti a 8 milliót.
Az égő cigarettában közel 4000 vegyület keletkezik. A legismertebb a szén-monoxid, ami növeli az érelváltozások, a vérrögképződés, a szívinfarktus és a stroke kockázatát. A dohányzás 43 rákkeltő anyagot tartalmaz, vagyis minden elszívott szállal nagymértékben növeljük a rákos sejtek megjelenésének veszélyét.
Dohányzás elleni világnap
Az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének kezdeményezésére 1988 óta május 31. a dohányzásmentes világnap. Az évről évre megrendezésre kerülő programsorozat célja, hogy felhívja a figyelmet a dohányzás veszélyeire. A dohányzás elleni küzdelem a WHO egyik legfontosabb feladata lett az utóbbi években.
A világnap programjának egyik központjában a dohánytermékek illegális kereskedelmének felszámolása áll. Napjainkban tíz eladott dohánytermékből egy illegálisan kerül forgalomba, ez pedig nemcsak gazdasági, hanem egészségügyi következményekkel is jár. A kedvezőbb árú illegális termékek ugyanis a fiatalabb korosztály számára is könnyebben elérhetővé teszik a dohányáruk vásárlását, vagyis épp a dohányzás korlátozását célzó intézkedések, az emelt árak, a magasabb adó ellen dolgoznak.
Függőség
A magyar dohányzók 92%-a napi rendszerességgel hódol szenvedélyének. A dohányzók többsége már 18. életéve előtt rászokik a cigarettára. Az átlagéletkor 17,5 év; a nők esetében ez valamivel magasabb, míg a férfiaknál alacsonyabb.
A nikotin függőséget kiváltó hatása erősebb, mint a kokainé vagy a heroiné. Azt, hogy a dohányzás függőséget okoz, az is igazolja, hogy közel negyedük legfeljebb fél doboz (10 szál), több mint felük 10–20 szál, egyötödük pedig akár egy doboznál (20 szál) is több cigarettát szív el naponta. Ezzel nemcsak az egészségüknek ártanak, hanem a pénztárcájuknak is, a rendszeres dohányzók ugyanis akár havi több tízezer forintot is elköltenek dohánytermékekre.
Viszont ígéretes, hogy azon dohányzók száma, akik le szeretnék tenni a cigarettát, körülbelül 780 millióra tehető.
– Én sem fogok soha cigarettázni! – ígérte Matyi.
Szerző: Tóth Réka
