Amiről most írok, akár kétnapos elfoglaltságot is jelenthet számodra a nyáron. A gipszöntés fortélyait mutatom meg, remélem, sikerült a megvalósításhoz a legegyszerűbb módszert megtalálnom. Ha nincs kedved pepecselni, akkor a boltban is tudsz vásárolni kész formákat, ekkor csak annyi lesz a dolgod otthon, hogy kifested a figurákat. Ez is jó mókának ígérkezik, de az én „receptemmel” igazi tudósnak érezheted magad, aki különböző anyagokkal dolgozik és kísérletezik.
Mi is az a gipsz? Finomra őrölt, fehér színű por. Gipszmárványból állítják elő, 180 foknál nem magasabb hőmérsékleten égetik. Több fajtája van: gyógyászati, formázó- és vakolatgipsz. Az első a legtisztább, a legfinomabbra őrölt és leghamarabb megkötő. A másik majdnem ugyanannyira tiszta és finomra őrölt, a különbség csak annyi, hogy lassabban köt meg. 4-20 perc alatt keményedik meg. A kezdete az az időpont, amikor a habarcs sűrűsödni kezd, a vége akkor van, amikor a gipsz teljesen keménnyé válik. A vakolatgipszre egy egész ipar épült, a kőművesek ennek megfelelő arányosítását évekig tanulják.
Ha a habarcsot hosszú ideig keverjük, vagy laza marad az állaga, vagy nem köt meg, ha mégis, akkor a száradás után megrepedezik. Ezért gyorsan, fél-másfél perc alatt kell elkészítened, hogy még a kötés előtt fel tudd használni.
Mielőtt elkezdenéd a munkát, figyelmeztetlek arra, hogy a gipsz is gyorsan köt, száradás közben pedig a térfogat 1 százalékkal növekedni fog. Ezért érdemes kicsit kevesebbet öntened a formába. Kereszthuzatban nem szabad szárítani (megint csak repedhet), de a meleg levegő a segítségedre lehet. 60 fok fölé ne menj, ha sütőbe teszed, mert akkor ugyancsak tönkremegy a munkád. Ha meghaladja, szét fog esni, elveszíti a tartósságát, repedések keletkeznek majd rajta.
Tudom, most úgy tűnik, mintha nem haladtunk volna semmit előre, de sok fontos háttér-információt megtudtál, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy hibátlan formákat készíts. Nemsokára folytatjuk!
Kropokné Kiss Éva
