A gurulni, gurulunk szóról rengeteg embernek a görkorcsolyázás jut eszébe. A technikai sportok közé soroljuk. Megfelelő egyensúly és koncentráció, na meg persze bátorság is szükségeltetik az elsajátításához, a gyakorlásához. Gyors és látványos szabadidős tevékenység, amelynek nincs határa és korhatára sem. Véleményem szerint itt nem elsődleges szempont a környezettel való harmónia, hiszen vannak olyan akadálypályák, amelyek betonból, vasból készültek. Bárki számára elérhető, nem tartozik a legdrágább sportok közé.
A következő eszközökre van a műveléséhez szükségünk: görkorcsolyára, sisakra, térd- és könyökvédőre. Az igazán merészek csak görkorcsolyát vásárolnak, a többi eszközt feleslegesnek tartják. Azt gondolom, a sisak a legképzettebbeknek is hasznára válhat. Említettem, hogy egyensúly, koncentráció és bátorság kell hozzá, de a tanulási folyamat mégis játékosnak tűnik. A fiatalok sportja, osztálytársak, barátok gurulnak együtt legtöbbször. Új közösségek alakulnak, a tagok egymást tanítják az új trükkökre.
Számos klub és egyesület működik Magyarországon, ami felügyelt keretek között kezdi meg az oktatást már óvodáskorban. Ez nagyon jó, hiszen az alapok elsajátítása (megállás, elindulás) szakember segítségével történik meg. Az egyesületek további lehetőségeket is biztosítanak: a legtehetségesebbek már versenyeken is részt vehetnek óvodáskoruktól kezdve.
Van egysoros és kétsoros görkorcsolya, de mindig a tudásszintnek kell meghatározni a megfelelő eszköz kiválasztását. Igazán népszerűvé az 1970-es, 1980-as évek Amerikájában vált, több filmen is megörökítették, gondoljunk csak Terence Hillre, ahogy az országutakat rója görkorcsolyájával! A legelszántabbak ugyancsak ekkortájt még a diszkókban is gurultak. Érdemes lenne visszamenni az időben, nem gondolod?
Kropokné Kiss Éva
