Nagymama hazajött a templomból, és csupa kosz volt a homloka. Le akartam neki törölni, de mondta, hogy ez a hamvazószerdai hamukeresztje. Ezt sem értettem, de az időben is zavart éreztem, mert eszembe jutott, hogy tavaly tavasszal viselt ilyen jelet magán, most viszont még javában benne járunk a télben. Hamvazószerda tehát múlt évben még teljesen más napra esett! Nagymama ezt megerősítette, mondván, ez egy mozgó ünnep, méghozzá a húsvét vasárnapjától visszaszámolt 40. nap. Mivel a húsvét is mozgó ünnep, azért a hamvazószerda valamikor február 4. és március 10. közé esik, idén épp február 14-re.

Porból lettünk, porrá leszünk

Mi köze a hamunak ehhez a szerdához? Hát az, hogy az őskeresztények régen úgy vezekeltek, hogy a fejükre hamut szórtak. Az ókereszténység időszakában a bűnösöket ezen a napon a templomba vezették. Csak szőrből készült zsákruhát viselhettek, és mezítláb voltak. Először imádkoztak, zsoltárokat énekeltek, majd a püspök hamut szórt a fejükre. Ezután húsvétig tilos volt belépniük a templomba.

Ez bizonyos formában még a mai napig is jelen van az egyházi szertartásban, amit hamvazkodásnak hívnak. Előző évben ugyanis húsvétkor elégetik a szentelt barkát. Ennek a megszentelt hamujával rajzolnak keresztet az emberek homlokára. A hamu jelentése: Porból lettünk, porrá leszünk. Azaz az emberek mulandóságára utal, hogy hiába élünk most, egyszer mind meghalunk. A régi időkben úgy hitték az emberek, hogy aki hamvazószerdán hamvazkodik, azt elkerüli a fejfájás. A templomból hazatérő asszonyok még az edényeket, evőeszközöket is összehamuzták.

Palacsinta húshagyókedden

A hamvazószerda előtti nap a húshagyókedd. Ez a farsangi időszak lezárását jelenti. Ezen a napon szabad utoljára mulatni és húst enni. Aztán jó hosszú időre búcsút lehet mondani a bálozásnak és a húsevésnek. Az ezen a napon megmaradt húsételeket az emberek elajándékozták a szegényeknek.

Angliában Pancake Day a húshagyókedd neve. Egy vicces hagyomány is kapcsolódik hozzá, a palacsintás futás. Az emberek mindenféle mókás jelmezbe öltöznek, kezükben egy palacsintasütő. A rajtszóra elindul a futóverseny, úgy, hogy a résztvevők közben a serpenyőből fel-feldobják a palacsintát. Utána természetesen palacsintaevő versenyt is tartanak.

Kezdődik a nagyböjt

A hamvazószerdával aztán megkezdődik a böjti időszak, régen úgy is hívták ezt a napot, hogy böjtfőszerda vagy szárazszerda. Mivel Jézus 40 napig böjtölt a pusztában, ezért a nagyböjt hossza is 40 nap.

A nagyböjt alatt húst és zsírt nem szabad fogyasztani. Sokan a tejtermékeket és a tojást is mellőzik ilyenkor. A lényeg az állati eredetű tápláléktól való részleges vagy teljes tartózkodás. Ezalatt egy nap csak háromszor szabad enni, és ebből egyszer szabad csak igazán jóllakni.

A nagyböjtben vége minden mulatságnak, tilos táncolni, énekelni, zenélni. Ehelyett az emberek inkább elcsendesednek, elmélyednek magukban, és imádkoznak. Ezen a napon valahol kenyeret, másutt tormát vagy retket szenteltek a templomban.

A böjt tulajdonképpen nemcsak egy vallási hagyomány, hanem megtisztulás is lehet a testnek, léleknek.

Szerző: Tóth Réka