Amióta nyáron a PEOPLE TEAM programozótáborában voltam, nagyon szeretem az infót. Végre megértettem, hogy mire való a rengeteg gomb és program. Élvezem, hogy klassz dolgokat készíthetek, mint például egy mozgó szülinapi meghívót a nővérem 17. szülinapjára. Nagyon tetszett neki.

Épp ma érkezett az új infótanár a suliba, szóval már csak emiatt is irtó izgatott voltam. Állítólag jó fej, és szervezni akar majd szakkört is, ahol elsősorban animációs filmekkel fogunk foglalkozni. Tutira jelentkezni fogok. Legalább jövő nyáron elmesélhetem a táborban, hogyan készítettem el az első önálló animációs filmemet.

Már alig vártam, hogy elérkezzen a harmadik óra. Rohantam az infóterembe, és az első padban helyet is foglaltam. Még a legjobb barátaim is strébernek tituláltak, de egyáltalán nem érdekelt.

Az új tanár, Tomi bácsi tényleg nagy arc. Az egész osztály azonnal megkedvelte. Amikor bejött a terembe, a csajok összesúgtak, a fiúk pedig halk megjegyzéseket tettek a bicepszére.

Tomi bácsi felírt a táblára egy dátumot: október 28.

A többiek csodálkoztak, de én azonnal tudtam, miről van szó. A táborban már megtanultam, így lelkesen bekiabáltam:

– Az animáció világnapja! A legjobb nap a világon!

Tomi bácsi tesztelni akarta a tudásomat, ha már így lelkesedtem. Én persze nem hoztam szégyent a PEOPLE TEAM-csapatra, és mint egy jogszabályt, kántáltam az animáció szó jelentését:

– Az animáció olyan filmkészítési technika, amely élettelen tárgyak, rajzok vagy ábrák „kockázásával” olyan illúziót kelt a nézőben, mintha az egymástól kismértékben eltérő képkockák sorozatából összeálló történésben a szereplők megelevenednének vagy élnének.

Nem csak Tomi bácsi, de a többiek is tátott szájjal bámultak. A tanár bá be akart keményíteni. Azt hitte, hogy egy PT-táborost tőrbe csalhat, ezért újabb kérdésekkel bombázott. Nekem persze ezek is könnyűek voltak. Az elsőre volt a legegyszerűbb válaszolni:

– 2002 óta ünneplik, és azért október 28-án, mert Párizsban 1892-ben, ezen a napon vetítettek először animált mozgóképet.

Arra is könnyen válaszoltam, amikor megkérdezte, hogy ki szervezi az animáció világnapját:

– Hát naná, hogy az ASIFA, vagyis a Nemzetközi Animációs Filmművész Szövetség.

Végül nagyon meg akart fogni, és nehéz kérdést tett fel, amin tényleg el kellett gondolkodnom. Az osztály síri csöndben várta a válaszomat, és éppen ez a csend segített a megoldásban. Felugrottam, az asztalra csaptam, és már hadartam is:

– Már emlékszem! Rofusz Ferenc rendezte az első magyar animációs filmet. A légy a címe! Valóban egy légyről szól, amely a szobában repked. Érdekessége, hogy a légy szemén keresztül mutatja be a történetet. Ja, és az első magyar Oscar-díjat neki köszönhetjük.

Ezek után pedig nem volt kérdés: én lettem az animációs szakkör első tagja és Tomi bácsi legnagyobb segítsége.

Lejegyezte: Kovács Dalma