Minden év november 30-a az elveszett fajok emléknapja. Ez a dátum arra ösztönöz bennünket, hogy mélyre ássunk azon kihalt vagy kritikusan veszélyeztetett fajok, kultúrák, életmódok és ökológiai közösségek történetében, amelyek elvesztése nemritkán az erőszakos és diszkriminatív kormányzati gyakorlatra vezethető vissza. Kötelezzük el magunkat a kulturális és biológiai sokféleség mellett!

Az elveszett fajok és a biodiverzitás kérdése…

…napjainkban kikerülhetetlen figyelmet kap. Nem véletlenül: a Föld biológiai sokfélesége millió sebből vérzik, ami komoly környezeti, gazdasági és – végül – kulturális következményekkel is jár. A biodiverzitás, vagyis az élővilág sokfélesége, létfontosságú az ökoszisztéma egészségéhez és stabilitásához. Minden fajnak, legyen az növény, állat vagy mikroorganizmus, szerepe van az ökológiai hálózatban. Az emberi tevékenység (az élőhelyek pusztítása, a klímaformálás, a szennyezés, a túlzott vadászat és halászat, az invazív fajok terjedése) azonban drasztikusan csökkentette a biodiverzitást. Ez számos faj kihalásához vezetett.

A kihalt állatok, mint például…

…a mamut, a dodó vagy a tasmán tigris, emlékeztetnek minket arra, hogy a kihalás végleges és visszafordíthatatlan. Ezek a fajok már nem térnek vissza, a tudományos kutatások pedig igazolják, hogy a kihalás üteme az elmúlt évtizedekben riasztó sebességfokozatba kapcsolt, s ennek legfőbb okozója az ember. A fajok elvesztésének hozadéka nemcsak a természeti sokféleség halála, de az ökoszisztémák összeomlása is; ebben az ördögi körben pedig rendkívül gyorsan további fajok sodródnak végveszélybe.

A biodiverzitás…

…megőrzése és a kihalófélben lévő fajok védelme globális prioritás: az élőhelyek védelme, a fenntartható erőforrás-gazdálkodás, a klíma- és az ökotudatosság tekintetében nem maradtak kérdőjelek. Felelősséget kell vállalnunk cselekedeteinkért, és proaktív lépéseket tenni a Földért. Ez a saját jövőnk szempontjából is alapvető fontosságú.

Több mint ökológiai imperatívum

A biodiverzitás védelme morális és etikai kötelesség is, amely az emberiség vállán nyugszik. Amikor elveszítünk egy fajt, nem csupán egy állat vagy növény semmisül meg, hanem egy pótolhatatlan darab szakad ki egy ökológiai rendszer szövetéből, aminek kiszámíthatatlanok a következményei. Az ember határozta meg ezt a veszélyeztetett jövőt, s rajtunk áll változtatni ezen. Ez az emberi jövő védelme is. Az egyes fajok megőrzésére tett erőfeszítések a holnap reményét is táplálják.

Forrás: internationaldays.co

Összeállította: Igás N. Iba