Nagymama rejtélyes betűket írt fel az ajtófélfára. 20 + G + M + B + 24. El nem tudtam képzelni, mi lehet ez. Még ha a matektanárunk írta volna fel a táblára, akkor valamilyen fura egyenletnek gondolhattam volna. Így viszont Nagypapa világosított fel, hogy ez a háromkirályok, Gáspár, Menyhért és Boldizsár nevének a rövidítése, és a mai dátum.
Régi népi szokás volt ugyanis vízkereszt napján, azaz január 6-án megszentelni a házat. Méghozzá szenteltvízzel, amit a hívek a templomból hoztak haza. Egyes helyeken ekkor jeges fürdőt is vettek, de ehhez a családból valahogy senkinek se volt kedve.
Vízkereszt
Vízkereszt zárja le a karácsonyi ünnepkört, illetve indítja el a farsangi időszakot. Ekkor szokás leszedni a karácsonyfát, de a testvéremmel addig könyörögtünk a szüleinknek, míg megengedték, hogy még egy hétig feldíszítve maradhat.
Ezen a napon az olaszoknál a jó boszorkány ajándékot hoz a jó gyerekeknek. A mediterrán országokban süteményt sütnek, és az egyikbe valami meglepetést rejtenek el. Aki megtalálja, az lesz vízkereszt királya. Dél-Amerikában nem december 25-én kapnak ajándékot a gyerekek, hanem január 6-án. Még Shakespeare is írt erről a napról, méghozzá egy egész színdarabot, aminek az a címe, hogy Vízkereszt, vagy amit akartok.
Háromkirályok
Vízkeresztkor három dologra is emlékezünk. Egyrészt a háromkirályok látogatására a kis Jézus bölcsőjénél. A napkeleti bölcsek, Európa, Ázsia és Afrika képviselői meglátták a betlehemi csillagot, és azt követve jutottak el Júdeába, az istállóba. A betlehemi csillagra emlékeztek meg később a népi hagyományoknál a csillagénekkel.
A háromkirályok a jászolnál imádták a Megváltót, akiről azt tartották, hogy ő a zsidók királya. Aranyat, tömjént és mirhát vittek neki ajándékba. Mondjuk, szerintem Mária jobban örült volna pelenkának, babaruhának és egy kis élelemnek, de sebaj.
Jézus megkeresztelése
Másrészt arra emlékezünk, amikor Keresztelő Szent János megkeresztelte a harmincéves Jézust a Jordán folyó vizében. A „vízkereszt” elnevezés is erre utal. Állítólag ekkor meghallották Isten hangját, ráadásul egy galamb is rájuk szállt, akit a Szentlélek jelképének tartottak, így teljessé vált a Szentháromság.
Ezen a napon a templomokban vizet szentelnek, és ezt használják az évben a szertartásokhoz. Ekkor szoktak hagyományosan felnőtteket keresztelni. Régen az emberek a szenteltvízben mosdottak meg, ezt itatták az állatokkal. Kihívták a papot a házhoz, aki megáldotta vele azt, és ha volt újszülött a háznál, akkor a bölcsőjébe is jutott a vízből.
Csodák márpedig léteznek
Harmadrészt pedig arra emlékezünk, amikor Jézus csodát tett a kánai menyegzőn. Jézus első csodatételének számított az, hogy a vizet borrá változtatta. Egy lakodalmon ugyanis, ahová Mária, Jézus és a tanítványai is meg voltak híva, elfogyott a bort. Nehogy a házigazda szégyenben maradjon a vendégei előtt, Jézus az ott lévő hatalmas vedreket megtöltette vízzel, de amikor merítettek belőle, észrevették, hogy a vízből bor lett. Ekkor mutatkozott meg isteni mivolta, ezért a vízkereszt neve latinul epiphania, aminek jelentése: „az úr megjelenése”.
Szerző: Tóth Réka
Tim Burton-buli után táboroztatás
G. idén első alkalommal fordult meg a PT-táborban – a színházi szekcióba jelentkezett tanárnak. A…