A számháború egy szabadtéri stratégiai csapatjáték. Legtöbbször erdőben játsszák, mivel nagy tér szükséges hozzá.

A résztvevőket két csapatra osztják, általában kék és piros színnel különböztetik meg őket egymástól. Mindegyik játékos kap egy fejpántot, valamint egy négyjegyű számot, amelyet felírnak egy papírra, és a fejpánttal együtt mindenki a homlokára tűzi. Indulás után az előre megbeszélt pályán bujkálnak egymás elől. Akinek a számát „leolvassák”, az kiesik, és vissza kell térnie a bázisra.

A cél az, hogy az ellenség játékosait minél hamarabb „leolvassák”, aki ezt megteszi, az győz.

A szám elrejtése az egyik legfontosabb feladat, ehhez különféle trükköket lehet bevetni. A terepen lévő tárgyakhoz hozzá lehet nyomni a pántot, de kézzel, illetve sapkával eltakarni szabálytalan, és kizárással jár.

A campelés egy taktika neve, ami megengedett a játékban. A csapat egyik tagja elbújik egy stratégiailag fontos helyen, amelyről azt gondolja, hogy sok ellenség jár arra, és „leolvassa” őket észrevétlenül.

A másik taktika a nyílt terepen történő rusholás, aminek a lényege az, hogy szembe kell rohanni a másik csapat tagjaival, és a meglepetés erejével minél többet kiiktatni közülük. Futás közben a rusholó rázhatja a fejét annak reményében, hogy így a száma elmosódik, és őt nem sikerül „leolvasni”.

Próbáljátok ki iskolaidőben az osztályotokkal, mert akkor a legizgalmasabb, ha sokan vesznek részt benne. A lövöldözős játékok és a szabadulószobák ugyanezen az elven működnek, az élmény is ugyanaz, csak annyi a különbség, hogy az általam ajánlott pénztárca-takarékos, és még szabad levegőn is vagytok móka közben.

Kropokné Kiss Éva