Miután visszaérkezünk Tatáról, csütörtökön, utolsó előtti nap jön a sportnap és a DÖK-nap. Elég sokat sportolunk, ugye? A sportnap egyik része a focikupa, amit a felsős fiúk számára rendeznek. A mi iskolánkba 350 tanuló jár, évfolyamonként két osztállyal, ez 8 csapatot jelent. A csapat 5 játékosból és 1 kapusból áll. Mindenki játszik mindenkivel a sulitól nem messze lévő műfüves pályán. A meccsek azért csak 20 percesek, hogy mindenki sorra kerüljön. Mi ötödikes korunk óta ugyanazokkal a játékosokkal nevezünk. Összeszoktunk. Sajnos ennek is vége lesz idén. 10 fiú jár hozzánk, de csak hatunkat érdekel a foci. Ofő mindig kijön, megnéz, és nagyon durván szurkol nekünk. Kétszer voltunk harmadikak, egyszer másodikak, remélem, most elsők leszünk. Szép lenne a búcsú. Nagyon kell majd küzdenünk, mert a másik 8. osztály szintén remekül játszik. Harcolni fogunk!

Az előbbiekben a fiúk nagy eseményéről beszéltem, most pedig az iskolában maradó, nagyrészt lányokéról fogok. A tantermekben részt vehetnek műveltségi vetélkedőn, rajzolhatnak, társasozhatnak, és a tornateremben röplabdázhatnak is. A bátrak fodrász- és sminkversenyre is jelentkezhetnek kétfős csapatokkal. Ez nagyon népszerű, szebbnél szebb sminkek, frizurák készülnek. Az egyik osztálytársam még műszempillát is tud ragasztani. Mondtuk is neki, hogy mindenképpen induljon. A tablófotózásra is ő készítette a többi lány sminkjét.

Ha vége lesz a focinak, akkor visszamegyünk az iskolába. Addigra készen lesznek a sminkek és a hajak. A zsűri a focisták közül kerül ki minden évben. Ez is hagyomány. A modellek felvonulnak, a mesterek bemutatják a remekműveiket; nagyon remélem, hogy én is zsűritag leszek.

Lejegyezte: Kropokné Kiss Éva