Egy gyermek várása mindig öröm az egész család számára. Fiú lesz, vagy lány? Igazából mindegy, csak egészséges legyen, mondják sokan. Egy sérült gyermek születése azonban mindig aggodalomra ad okot, hiszen az anya egészséges babát szeretne. Aztán amikor kiderül, hogy valami nincs rendben, akkor a várakozás gondterhesebb lesz.
Hogyan tudom kezelni ezt a helyzetet? Jól csinálom majd, vagy rosszul? Fog az én babám járni, beszélni, mosolyogni? Sok kérdés merül fel az emberben hirtelen. Az én babám Down-szindrómával született. Ez az egyik leggyakoribb rendellenesség. Először kétségbeestem. Aztán rájöttem, hogy ugyanazt kell tennem, amit egy egészséges kisbabával. Törődni kell vele, szeretni és foglalkozni vele. Egy kicsit többet. Egy kicsit másképp.
Miért éppen én?
Kezdetben nehéz volt elfogadni, hogy a gyermekem. Pontosabban nem is beteg, hiszen ez nem betegség, nem gyógyítható. Ez egy állapot. Az értelmi képesség fejlődése lassú, az izomzat gyenge, az arcnak jellegzetes vonásai vannak. Nehéz elfogadni őt úgy, ahogy van, megérteni, hogy ő más, mint a többiek. Megérteni a miérteket: miért én és miért ő?
Ha elfogadod és megérted
Büszke lehetsz, hogy téged választott szülőjének. Ő is egy emberi lélek, aki szeretetre vágyik és szeretetet ad. Jellemző rájuk, hogy érzelmekkel, zenével, tánccal és sok-sok szeretettel kompenzálják az értelmi képességeik hiányát. Én is hamar megtapasztaltam, hogy nagyobb szeretetet kapok, mint gondoltam, és ez a szeretet megerősít a mindennapokban!
Új lehetőségek
Az én Vikim engem választott, mert tudta, hogy számíthat rám minden helyzetben. Tudta, érezte, hogy rám van szüksége. Én minden lehetőséget megragadok, keresem a megoldásokat. A hétköznapok ugyanúgy teltek, mint más családokban. Normál óvodába vittem az én tündéri kislányomat, aki jól érezte ott magát. Később speciális iskolát kerestünk neki, ahol a képességeihez mérten tanították, sokat foglalkoztak vele, hogy legyen sikerélménye.
Viki ma már 23 éves
Nappali tagozatos, és lakóotthonban lakik. Tanulja az önálló életet. Segítséget kap, és szeretettel veszik körül. A Down-szindrómások világnapjára, a március 21-én rendezett ünnepségen ott állt Viki a színpadon, és éneke betöltötte az egész termet. A világnap célja, hogy felhívja a társadalom figyelmét a Down-szindrómával élőkre, növelje az irántuk érzett megértést, és esélyt adjon nekik, hogy aktív tagjai legyenek a társadalomnak, teljes életet élhessenek akkor is, ha segítségre szorulnak.
2009 óta számos rendezvényt tartanak hazánkban is, Budapesten kívül is
Down-világnapi Gála, jótékonysági rendezvények, koncertek, előadások támogatják a Down-szindrómásokat, hogy az életminőségük javuljon, és szeretetükre építve az egymás mellett élés könnyebb legyen. Hálát adok, hogy az én Vikimnek én lehetek az édesanyja, mert megtanított a feltétel nélküli szeretetre.
Szerencsés Melinda írása
