Elmúlt, de nem nyomtalanul
Egyveleg
PEOPLE TEAM tábor

Ma újra korán kellett kelnem. Véget ért az őszi szünet. November 6-a van, hétfő, és Tomival már a becsöngetés előtt nagy mesélésbe kezdtünk. Számomra a legnagyobb élmény a mátrai tábor volt. Idén voltam először, és izgatottan vártam, hogy milyen lesz. Tavaly nyáron a PEOPLE TEAM táborában voltam, az verhetetlen! Nemcsak a nyár miatt, hanem azért is, mert az ottani programok minden elképzelésemet felülmúlták. Ez az őszi tábor nyilván más, ez természetjáró, kirándulós, néha embert próbáló.

A gyöngyösi vasútállomástól indult a csapatunk, Mátrafüredre gyalogoltunk a Harkály Ház Látogatóközpontba. Interaktív vezetéssel kalauzoltak minket végig a bemutatótermeken, ahol megismerhettük a Mátra kialakulását, régi és jelenlegi arcát, állat- és növényvilágát, valamint bepillantottunk a természetőrök munkájába is. Hamarosan fülledt meleg lett, kívánkoztak lefelé a pulóverek, amikor Füred túlsó végén az erdei ösvényre tértünk. A kedves zarándokhely, a Máriácska, majd a Rákóczi-forrás érintésével érkeztünk meg Sástóra, ottani szálláshelyünkre, a Mátra Kempingbe. A szobák elfoglalása után várt ránk a sástói kilátótorony megmászása. 53 m magasságban ringatta a szél alattunk a citromsárga vasmonstrumot. Mi pedig álltunk fent bátran, büszkén. Azért lefelé nem kellett nógatni engem sem.

Ez a kihívás emlékezetes marad, az biztos!

Sajnos a csengőszó visszahozott minket az iskola falai közé, a mátrai élmények mesélése a következő szünetre maradt.

Az őszi időjárás többször is megtréfált bennünket. Hol a rövidnadrágot kellett előkapni a hátizsákból, hol pedig dideregtünk az esőkabát alatt. Az időjósok szép időt ígértek a tábor második napjára. A kártyavetés jobban mehet nekik, mert a Mátra lankáin dézsából öntötték az égi áldást. A TV-tornyot viszont nem szerettük volna kihagyni. Elhatároztuk, hogy buszos segítséget veszünk igénybe.

Még csepergett, amikor Kékestetőn leszálltunk a buszról, és elindultunk a felhőbe burkolózott csúcs felé. Megmásztuk a kilátó végtelennek tűnő lépcsőit, és kiléptünk a teraszra. Nagyon bíztunk. Vártuk a csodát, hogy odafentről messzire ellátunk majd a fehér paplan felett. Elmaradt a csoda. Fent is fehér függöny, erős szél és áztató párás levegő várt minket. Kétségkívül ez az élmény is egyedi volt. Sokáig mégsem marasztalt minket, így leereszkedtünk a lépcsőkön, és a sípálya füves rétjén elindultunk Mátraháza felé. Már a Farkas-kutat is elértük Sástó szélén, amikor úgy tűnt, tisztul az idő. Kisütött a nap, és mi boldogan vágtunk neki az újabb kihívásnak, a tájfutóversenynek.

Erről azonban már nem tudtam Tominak mesélni, mert ismét becsöngettek. Sebaj, majd holnap a természetismeret-órán elmondom az egész osztálynak. Gabi néni felkért, hogy tartsak egy bemutatót a tájékozódási versenyről, ahol különböző tereptárgyakat kellett megtalálni és a térképjelzéseikkel párosítani. Örömmel vállaltam a feladatot, mégis jó újra az iskolában!

Szerencsés Melinda írása

Egy gyertya és egy koszorú
Ne égesd el a jövőnket!

LEGFRISSEBB

KAPCSOLÓDÓ

PEOPLE TEAM tábor

Hipi-hopi

A retró minden területre befészkelte magát. A mindennapjaink része. Szeretünk emlékezni, szeretjük a régi játékokat,…
PEOPLE TEAM tábor

Vince – teli a pince

Tegnap, hiába van január, a faültetésről írtam, most pedig a szőlőről, szintén a tél végén.…
PEOPLE TEAM tábor

A nyári napközis táborokról

Nyáron az egész országban és szerte a világban számos napközis tábor szerveződik. Ezek számtalan lehetőséget…
PEOPLE TEAM tábor

Önbizalom

Az önbizalom az emberek azon hite, hogy képesek megfelelő szinten teljesíteni, életük eseményeire hatást kifejteni.…
PEOPLE TEAM tábor

Virágot a virágnak!

– Kapd csak össze magad, Matyikám! – szólt egyik nap Nagypapa titokzatosan az unokájához. –…