Csaba kedvenc nyári táboráról mesélt. Így látta ő a PEOPLE TEAM-et.
„Négyszer voltam a PT-ben. Két éve járok, és mindkét évben 2×1 hetet töltöttem ebben a fantasztikus táborban. Először még ismeretlen volt minden, de a következő alkalomtól már nagyon vártam, hogy mehessek. Azonnal szembetűnt a gyermekközpontúság, a szeretet, a kedvesség és az odafigyelés. Ebben a mai világban nagyon meglepő volt, hogy mennyire szuper tábor, ahol mindig történik valami, életre szóló barátságok köttetnek, és élménydús egy hétben van részünk.
Úgy jó ez a nyári tábor, ahogy van, nincs szükség változtatásra. A kedvenc szekcióm: Minecraft. Programok közül a tűzshow tetszett a legjobban, de az esténkénti csapatsportokat is szerettem, és a barátokkal való közös tevékenységeket, szórakozást emelném még ki. Megtanultam, hogy az őszinte kapcsolatok nagyon fontosak.
Ha táborozni készülsz, azt tanácsolnám, hogy érezd jól magad, foglald el magad, és ha ezt betartod, repülni fog az idő. A PT-ben olyan tapasztalatokat szerezhetsz, amelyeket az élet bármely területén hasznosíthatsz, hisz barátokra mindig szükség van. Változtam is a táborban töltött idő alatt, viccesebb és bátrabb lettem.
A szüleim először féltettek, de a folyamatos kapcsolattartás révén megnyugodtak. Utólag csillagos ötösre értékelik az egész tábort, és tetszik nekik, ha jól érzem magam.
Életemben ez a legjobb tábor, mindenkinek szívből ajánlom! Eddig a tábor szóról teljesen más (sokkal rosszabb, merevebb tábor) jutott az eszembe. A kedvenc PT-s ételem a pizza és a minipizza, de minden nagyon finom és bőséges volt. Gyönyörűnek, magával ragadónak találom a környezetet is. Az NJE-kollégiumban szép és komfortos szobák vannak, az pedig felejthetetlen emlék, hogy egyik este, takarodó után átmentünk egymáshoz, és a mókusok ellenőrzésekor elrejtőztünk a szekrénybe. Sőt, templomot csináltunk a szobánkból, aminek nagy sikere lett, itt is hálás köszönetünk, hogy programként bekerülhetett a szolgáltatóházba.
A színes nyunyóka nagy kedvence volt mindenkinek. Sajnálom, hogy csak az első helyezettek kaphattak, hisz mindenki szeretett volna belőle legalább egyet. Jó lenne, ha az esti versenyeken lehetne őket megnyerni, esetleg a tábor végén a büfében megvásárolni.
Fájó érzés volt a PT-t elhagyni, és arra gondolni, hogy egy újabb évet kell várni, hogy ismét átélhessük ezt a varázslatos tábort. Nagyon jó lenne, ha szerveznének ilyen tábort más iskolai szünetekben is.”
