– Zsófikám! Add ide a kardigánomat, légy szíves! Megyek vásárolni, és a meteorológia hűvös, szeles időt jósolt.
– Mi az a meteizé? – kérdezte Matyi.
– Nagypapa elmeséli, amíg én veszek cukkinit a tejszínes tésztához.
– Juj de jó, azt imádom! – örvendezett a kisfiú.
Nagymama még ki sem tette a lábát a lakásból, a gyerekek ott kuporogtak Nagypapa mellett.
Mi az a meteorológia?
A meteorológia („légtüneménytan”) az időjárási folyamatokkal és előrejelzésekkel foglalkozó tudományág. A meteorológiai események megfigyelhető időjárási jelenségek, ezek a Föld légkörétől függenek. Fontosabb tulajdonságai: hőmérséklet, légnyomás, páratartalom, szél, felhőzet – ezek mind befolyásolják egymást.
A „meteorologica” szó jelentése: meteor (ég és föld közötti), logosz (tudomány), vagyis a légkör tudománya.
A meteorológia története
Az időjárás első lejegyzett megfigyelései az ókori Mezopotámiából származnak. A hivatalok elsősorban a szélsőséges eseményeket örökítették meg, kiváltképp, ha ezek a termést befolyásolták. A kínai és görög–római korból is kerültek elő hasonló bejegyzések. A középkori krónikák számos szélsőséges jelenséget jegyeztek fel.
1742-ben Celsius elkészítette a hőmérőbeosztást. A tudomány kialakulását és fejlődését a hiteles mérőműszerekkel ellátott észlelőhálózatok kialakulásától számítják.
Rendszeres meteorológiai észlelést Magyarországon 1753-tól regisztráltak a nagyszombati érseki egyetemen. 1781-ben az egyetemet Királyi Csillagda néven áthelyezték a budai várba, majd a Gellért-hegyre, Királyi Csillagda néven.
Meteorológiai világnap
Az időjárás megfigyelésére először 1853-ban hirdettek meg programot. 1950. március 22-én megalakult a svájci Genfben a Meteorológiai Világszervezet, a WMO. Másnap életbelépett a szervezet alkotmánya, erre emlékezve határozták el 1960-ban a meteorológiai világnap megünneplését, azóta minden évben március 23-án tartják.
A WMO a második legrégebbi ENSZ-tagszervezet. Célja: ismertté és népszerűvé tenni a meteorológia tudományát, amely kutatja az időjárás, éghajlat, a vízgazdálkodás és a környezetvédelem jelenségeit. A tevékenység körébe elsősorban a meteorológiai szolgálat világméretű kiépítése és a tagországok közötti gyors időjárási tájékoztatáscsere megszervezése tartozik.
A rendezett világnapok középpontjában mindig egy-egy időszerű, időjáráshoz, klímaváltozáshoz, környezettudatossághoz fűződő témakör áll. A hatvanharmadik, 2023-as világnap témája például az időjárás, éghajlat, víz generációkon átívelő története és jövője volt. Hagyományosan ezeken a napokon kerülnek átadásra különböző díjak, és köszöntik az Országos Meteorológiai Szolgálat legkiválóbb társadalmi észlelőit is. A kongresszuson a döntéshozók jóváhagyják azokat a fontos lépéseket, amelyek elősegítik, hogy világunk ellenállóbbá váljon a szélsőséges éghajlati, időjárási, vízi és egyéb környezeti eseményekkel szemben.
Éghajlatváltozás
Az éghajlatváltozás következtében a Kárpát-medencében is egyre gyakoribbá váltak az éghajlati szélsőségek. A veszélyes jelenségek károkat okoznak, ami ellen védekezni kell. A megfelelő időben és helyen történő cselekvésre való felkészültség képes emberéleteket menteni, károkat enyhíteni. Az élet- és vagyonvédelem ma már elképzelhetetlen korai megfigyelés nélkül. Az időjárás, az éghajlat és a vízkörforgás nem ismer határokat, ezért elengedhetetlen a nemzetközi együttműködés.
– Hú de hűs van odakint! – ért haza Nagymama.
– Az előrejelzések szerint holnapra már meleg és napsütés várható – mondta a kis tudós „meteorológus” Matyi.
Szerző: Tóth Réka
