A hivatalos ünnep december 25–26., de az igazi ünneplés nálunk karácsony előestéjén, december 24-én zajlik, ami nem is munkaszüneti nap.

A karácsony a kereszténység legnagyobb ünnepe, de sok nem keresztény is megünnepli. Eredetileg a téli napfordulóhoz kötődött, a kereszténység felvétele óta kapcsolták össze Jézus születésével.

Máshol, máskor

Az angolokhoz Santa Claus érkezik, az oroszokhoz Fagyapó és Hópelyhecske. Ráadásul a szláv országokban az eltérő naptár miatt újévkor van „karácsony”.

Érdekesség, hogy a szocialista időben fenyőünnepnek nevezték a karácsonyt. Karácsony előestéje angolul Christmas Eve, ami azért különleges, mert az Eve ugyebár az Éva név angol megfelelője, nálunk pedig 24-én van Éva- és Ádám-névnap.

Ó, szép fenyő

Rengeteg szokás kötődik a karácsonyhoz. Előtte az emberek nagytakarítást végeznek, hogy tiszta és rendezett környezetben ünnepeljenek. A házat feldíszítik ágakkal, fagyönggyel.

A karácsonyfa-állítás szokását a németektől vettük át, korábban csak vázába tett fenyőág volt nálunk. Magyarországon kétszáz éve állítottak először karácsonyfát, de csak a második világháború után vált elterjedtté. Manapság már minden település központjában felállítanak egy hatalmas fenyőfát. Otthonra lehet választani természetes vagy mű, hosszú vagy rövid levelű, luc vagy nordmann, kicsi és óriási közül.

Régen gyertyákat raktak rá, sajnos sok tűzeset is történt emiatt. Ma már égősorok vannak a fán, a ház ablakában és kint, a kertben is. Korábban édességet és gyümölcsöt, például aranydiót akasztottak fel rá, ma gömbökkel, girlandokkal, szaloncukorral díszítik, angyalt vagy csillagot raknak a tetejére. Van, ahol együtt díszíti a család, másutt Jézuska vagy angyalka hozza készen, és csengőszó jelzi a megérkezését. Vízkeresztig marad felállítva a fa, általában január 6-án szokás lebontani.

Dalok, ajándékok

Jellegzetes karácsonyi dal a Kiskarácsony, nagykarácsony vagy a Mennyből az angyal. A németektől vettük át a Csendes éjt, manapság pedig a nagyáruházak hangszórójából és a rádióból a Last Christmas árad.

Napjainkban mindenki internetes üzeneteket ír a távolba, de Anyának van egy barátnője, aki minden évben direkt postai képeslapot küld neki, mint gyerekkorukban volt szokás.

Az ajándékozás újabb hagyomány, ami nagyon rossz irányba vitte a karácsonyt. Ha már ajándék, sokkal jobb belőle a kézműves, mint a bolti. Nem is kell feltétlenül tárgy, lehet élményt is adni.

Régen

Régen az emberek ünnepi viseletet öltöttek, az asztalra ünnepi abroszt terítettek, rá búzát, alá szalmát szórtak. Kenyeret sütöttek, ostyát fogyasztottak, majd mézes fokhagymát. A diót a szoba négy sarkába dobták, az almát pedig annyi szeletre vágták, ahány tagja volt a családnak.

Mivel a szenteste régen a böjt utolsó napja volt, ilyenkor böjti ételeket ettek, bablevest, mákos gubát, és bort ittak. Később vált szokássá a halászlé, húsleves, hal, töltött káposzta, bejgli és mézeskalács.

Éjfélkor misére mentek, itt álltak fel Luca székére, az itt merített „aranyos vízzel” mosakodtak, a pásztorok ostorcserdítéssel körbejárták a templomot. 

Jó lenne, ha a karácsony a fogyasztás ünnepe helyett újra a szeretet ünnepévé válna.

Szerző: Tóth Réka